Ivóvíz

Miért mondják: az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer?

Az ivóvízszolgáltatás nagy felelősséggel járó közszolgálat. A csapvizet rendszeresen ellenőrzik, minden szolgáltatónak törvényben előírt kötelezettsége hetente többször vízmintákat venni, azokat pedig akkreditált laboratóriumokban ellenőriztetni. A vizsgálatok eredményét dokumentálni kell és szakhatóságnak jelenteni. Az ellenőrzés több mint 50 vizsgálati szempont szerint történik, mint például a víz lebegőanyag-tartalma, keménysége, PH-értéke, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagok, mikroszennyezők, bakteriológiai paraméterek stb.

Magyarország kiváló minőségű ivóvízkészlettel rendelkezik.

Honnan „ered” a csapvíz Magyarországon?

Földrajzilag változó, hogy az egyes vízműveknek milyen vízbázisból, milyen minőségű nyers vízből kell egyformán tiszta ivóvizet előállítaniuk. Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek. Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és un. csápos kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak, amit laboratóriumi vizsgálatok sokasága támaszt alá.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kálcium- és magnézium-ionok miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 5%

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet. A kiemelt nyers víznek meglehetősen bonyolult tisztítási eljáráson kell keresztülmennie, hogy a minősége megfeleljen a szigorú követelményeknek. Az ivóvíznek nem kell vegytisztának lennie, hiszen a csak oxigénből és hidrogénből álló víz ihatatlan, és egészségre is ártalmas, a természetben ilyen nem is fordul elő. Az ivóvízben számos, élettanilag fontos oldott ásványi anyagnak kell lennie, amelyek mennyiségét a legapróbb részletekig meg¬határozzák. A vízkezelő műben ezeket a határértékeket állítják be a szakemberek.