1051 Budapest, Sas u. 25.  ·  +36 1 473 0055  ·  titkarsag@maviz.org

Meddig bírja az ember élelem és víz nélkül?

2023-01-03

A kutatások szerint általában körülbelül három hétig vagyunk képesek étel nélkül elvegetálni, mielőtt az éhezés testre gyakorolt hatásai kioltanák az életet. Ám mivel a felnőtt test körülbelül 60 százaléka vízből áll, az ember általában csak három-négy napot bír ki anélkül, hogy egyetlen csepp vizet magához venne.

Ezek azonban átlagos értékek, írja a ZME Science online tudományos portál. Akadnak olyan kivételek is, akiknek sikerült már ennél hosszabb ideig túlélniük étel és folyadékbevitel nélkül. A szakemberek szerint az, hogy egy személy mennyi ideig bírja anélkül, hogy hozzáférne a szükséges kalóriákhoz és folyadékmennyiséghez, számos tényezőtől függ, például a környezeti feltételektől és a személy egészségi állapotától. Mondjuk, ha a sivatagban a tűző napon nem jutunk vízhez, akkor az sokkal hamarabb végzetes lehet, mint az erdő közepén, ahol jóval hűvösebb van.

A dolgok megkönnyítése érdekében a tudósok az úgynevezett „három szabályt" használják, hogy képet adjanak arról, mennyi ideig bírja az emberi szervezet alapvető dolgok nélkül: három percig oxigén nélkül, három napig víz nélkül és három hétig étel nélkül.

Meddig élhet valaki víz nélkül?

A folyadékbevitelnek van a legközvetlenebb hatása a túlélésre. Míg a test zsírral és izommal rendelkezik, amelyeket elégethet energiaként arra az esetre, ha nem találna élelmet, a vízkészleteink sokkal kevésbé bőségesek. Testünk nagyrészt vízből áll, de naponta sokat veszítünk belőle, amikor izzadunk, vizelünk vagy akár amikor kilélegezzük a levegőt. Ezért van szükség a víz folyamatos pótlására.

Az, hogy pontosan mennyi vízre van szüksége egy embernek naponta, sok mindentől függ: ilyenek a fizikai aktivitás, az életkor, a teshőmérséklet (lázas állapotban több vízre van szükségünk), a környezet és a levegő páratartalma.

A légzéssel és az izzadással fellépő vízveszteség 24 óránként 0,3 és 1 liter között változhat. Szélsőséges körülmények között azonban, mint például sivatagi túrázás esetén, egy felnőtt akár 1,5 liter izzadságot is veszíthet óránként. Egy felnőtt ember naponta körülbelül 1,5 liter vizet veszít a vizelettel is. Ha mindent összeadunk, ez körülbelül 2,5 liter vízveszteséget jelent naponta.

Ami azonban bekerül a szervezetbe, annak ki is kell jönnie, ezért minden felnőttnek arra kell törekednie, hogy a folyadékegyensúly fenntartása érdekében legalább ennyi vizet vigyen be ételekből és italokból.

A szakemberek szerint azért nem érdemes aggódni: nem kell egész nap a vizeskancsón tartanunk a szemünket és folyamatosan méricskélni, hogy biztosan ne száradjunk ki. És bár minden ember vízigénye eltérő, de a szervezet fantasztikus módon jelzi szükségleteit. Ha nem érezzük magunkat szomjasnak, az általában elegendő jelzést jelent.

Mi történik a testünkkel, ha kiszáradunk?

De mi történik, ha ez a kényes egyensúly hirtelen felborul? Folyadékbevitel nélkül a vesék néhány napon belül elveszítik működésük nagy részét, és összeomolhatnak.

ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY MENNYI VIZET VESZÍTÜNK A FIZIKAI AKTIVITÁS, A HŐMÉRSÉKLET ÉS A PÁRATARTALOM MIATT, AZ EMBER – SZÉLSŐSÉGES ESETEKET LESZÁMÍTVA – AKÁR 3-7 NAPIG IS KÉPES TÚLÉLNI VÍZ NÉLKÜL, DE A GYERMEKEK ÉS CSECSEMŐK ENNÉL RÖVIDEBB IDEIG MARADHATNAK CSAK ÉLETBEN.

NE FELEDJÜK AZONBAN, HOGY MINDEN OLYAN KISZÁRADÁS, AMELY A TESTSÚLYUNKNAK TÖBB MINT 10 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ VESZTESÉGET OKOZ, ORVOSI VÉSZHELYZETNEK MINŐSÜL.

Ráadásul az egyik legveszélyesebb dolog a vízveszteséggel kapcsolatban az, hogy a vér mennyisége csökkenhet. Mivel kevesebb vér kering a szervezetben, a vérnyomás olyan szintre eshet, ami végzetes lehet.

Meddig bírja az ember táplálék nélkül?

Az, hogy egy ember hány napot bír ki egyetlen falat étel nélkül, még szélesebb skálán mozog, mint a vízhiányban szenvedőké. A rendkívül hosszú böjtjeiről világhírű Mahatma Gandhi egyszer 21 napig maradt életben nélküle.

A LEGHOSSZABB TÚLÉLÉSI EDDIG REKORD AZONBAN 74 NAP VOLT: EZT TERENCE MACSWINE ÍR POLITIKAI FOGOLY ÁLLÍTOTTA FEL, AKI TILTAKOZÁSUL KEZDETT ÉHSÉGSZTRÁJKBA, AMI VÉGÜL A KORAI HALÁLÁHOZ VEZETETT 1920-BAN.

A BMJ online tudományos lapban publikált, 1997-es tanulmány szerint általában 45-61 nap után hunytak el azok az emberek, akik önként hagyták abba a táplálkozást egy éhségsztrájk miatt.

Kutatók szerint az éhségsztrájkkal tiltakozók jelentik tulajdonképpen a legmegbízhatóbb bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig vagyunk képesek étel nélkül életben maradni.

Forrás: origo.hu